Táncdalfesztivál a tartótisztek ritmusában

Nadrai Róbertlevele 2020. május 7. 1 perc olvasás

Kelemen Kristóf saját, Megfigyelők című drámáját rendezte meg a Trafóban, 2018-ban. Szerencsés vagyok, hogy megcsíphettem az előadást élőben, most neked ajánlom, mert lehetőséged nyílik rá, hogy megnézd online. Bármennyire is kegyetlen, kegyvesztett állapot konzerv színházat nézni (gyerekkoromban nagyon szerettem a színházi közvetítéseket, „felvételről”), de a szűkös körülmények ellenére is, a világegyetem tágul, és hál’ Istennek, még lehet orientálódni. A május 9-16-23-án, 20:00h-kor elérhető online bemutatóról itt tájékozódj!

Az állambiztonság valamiért Michael Besenczy filmrendező szakos angol cserediákot szemeli ki megfigyelése tárgyának, rászabadítanak osztálytársat, ügynököt. A megfigyelés miértje, az államellenes tevékenység felderítése, mivolta elenyészik az egyéni megfeléskényszertől terhelt sorstragédiák végkifejlete mellett. Remek fiatal színészek (Baki Dániel, Rétfalvi Tamás, Réti Iringó, Jankovics Péter) oltják a nem kevésbé remek dráma ívét, Schnábel Zita, a hetvenes-hatvanas évek magyar valóságát tűpontosan megidéző díszletében (tényleg káprázatosan pasztell).

Az egész drámában nem is a megfigyelt vélt bűne, vagy a megfigyelés miértje a leginkább tragikus, hanem a megfigyelést bevállaló, abban közvetlen-közvetve részt vevő szereplők saját sorsukból való kifordulása.

Igazán klassz az előadás zenéje, dalbetétei, a Kontoll Csoport „Besúgók és provokátorok” című dala is elhangzik, Márton Péter (Prell) ütős, szellemesen minimál megközelítésében.

A leghátborzongatóbb a Horváth hadnagyot, a tartótisztet játszó Jankovics Péter, ahogyan Fényes Szabolcs-Bacsó Péter: Te szeress legalább című szerzeményét énekli. Súlyos…

A hatalom által elrendelt megfigyelés, valaki megfigyelése, egymás megfigyelése, önmagunk megfigyelése, önmagad megfigyelése gépies mechanizmussá válik, a játszma résztvevőinek feloldhatatlan konfliktusa önazonosságukkal maga a tragédia.